2023-as Top 50-es összeállításom legújabb epizódja (20.-tól 11.-ig) a kadarka tündöklését hozta el: két fajtabor is szerepel a tízes listán, ha pedig a házasításokat is számítom, még nagyobb a kadarkainvázió! A legtöbb bor pedig – ezek után nem meglepő módon – egri és szekszárdi.
20. Nap-völgy Nagy-Eged, Eger, 2018 – 9.1 pont
Egy úgynevezett céges borkóstoló után, amit én tartottam, elkövettem azt az hibát, hogy még maradtam egy kicsit az ünneplőkkel. Amatőr hiba, ilyenkor kerülnek elő váratlanul családi autók csomagtartóiból a legkétesebb szeszek, általában pálinkának hívják őket, hogy „na ez miből készült, boros gyerek?!”. De maradtam, magamra vessek, és hát nem is pálesz landolt előttem az első tukmálós körben, hanem két egri vörösbor – eddig jó. Az első mondjuk rettenet illós volt, lehetett volna vaktesztet játszani vele, fekete pohárból, kíváncsi lettem volna, ki milyen típusú ragasztóra tippel. A második bor viszont… ahh, megcsinálta az estém! Már az illata is: csupa feketeszeder, aszalt szilva, licorice, kökény, étcsoki… egyből visszarántott a szépségekkel teli való életbe a technokolos bamba bódulatból. Feszes savak, simogató tanninok, lédús meggy és fanyar kék gyümölcsök csobogása a szájban. Jó szerkezetű, nagy aromaintenzitású, „vállas”, kidolgozott vörös, a Nagy-Egedi termőhely minden fineszével és stílusosságával. A Nap-völgy készítette, egy fiatal négyhektáros pince, jó lesz figyelni rájuk. Meg a csomagtartókra, úgy látszik, ha Heves megyei a rendszám, kincseket is rejthetnek.
19. Balassa Nyulászó, Tokaj, 2022 – 9.1 pont
A Nyulászó szívében elidőz a tigris meg a szelid őz, hol finoman karmolászik a jelentős és hosszan tartó savaival, hol meg tutujgat a puhán testes, krémes, hordós természetével. Barack, nektarin, birsek, vanília, sav, fa. Mindenből sok. És mégis megtörténik a csoda, összeáll az egész, a fogyasztó meg nemhogy túlél, hanem elalél.
18. Vesztergombi Malbec, Szekszárd, 2020 – 9.1 pont
Vesztergombi Csaba második malbecévjárata. Már az első, a szűztermés is nagyon tetszett, a 2020-astól pedig nem győztem asztakrvzni. Az illata is milyen gazdag és bűbájos! Rengeteg feketebogyós gyümölcs, aszalt szilva, dohány, feketeolíva! Kóstolva combosabb, de nem erőszakos savérzet mellett finom, csiszolt, érett tanninok játszogatnak, és továbbra is a feketeszedres, kavargó gyümölcsösség. Az utóízben megjelenik egy frissítő mentás karakter és tejcsokis, hordós jegy – azaz a klasszikus after eight hangulat. Sokrétű, friss, karakteres, jó aromájú malbec… Szekszárdról! Éljen a globális felmelegedés! Szoboszlai még nem az új Messi és Tolna sem az új Mendoza, de pár pohár Vesztergombi Malbec után már könnyű elképzelni mindkettőt.
17. Csendes Dűlő Kéknyelű, Badacsony, 2018 – 9.1 pont
Már a második kéknyelű az idei top 50-emben, és lesz még… Ha többet járnék Badacsonyra, minden második borajánlásom kéknyelű lenne. Hát, igen, könnyen elcsábít ez a nőivarú fajta szexi gyümölcsös-fűszeres parfümével és fanyar-ásványos-sós jellegzetes karakterével. A Csendes Dűlőé volt a legklasszikusabb, legkékebb kéknyelű, amit idén kóstoltam, óceánparton nevelkedett albarinókra emlékeztetett, de még azoknál is jobban tetszett a kis füstös, frivol, Balaton fölött füstkarikákat eregető egyedi és ismerős bájával.
16. Heimann Kadarka, Szekszárd, 2022 – 9.1 pont
Intenzív, a megszokottnál nagyobb formátumú, komplex kadarka. Illatában még az szokásos lenge málnák és csipkék, de kóstolva már a fajtára jellemző könnyedség helyett formásabb test és finom, krémes textúra érkezik. A savérzet közepes, az aromaintenzitás kirobbanó, együtt ezzel a kellemes kidolgozottsággal, jó arányokkal és nagy hossz-szal simán a prémium kategóriába emelkedik, ahová a halkabb léptű kadarkák ritkábban érnek fel – egyébként sokszor igazságtalanul.
15. Sebestyén Iván, Szekszárd, 2019 – 9.1 pont
Erről a borról a barátságos szó jut eszembe elsőre, és ez nagy szó, a barátságos, mert a legtöbb fogyasztó (és nem fogyasztó) egy kicsit még mindig tart a bortól, a sav, a tannin, a hordó meg ugye, a ki tudja, mik miatt, amiknek újabban olyan jó sajtója van. (De a legnagyobb félelem persze, mint mindig, a nem tudás – a bor olyan misztikus, olyan bonyi, hogy két lexikont kell a hónunk alá szorítani, ha isszuk és közben jelmezes vénemberek vezényelnek nekünk, akiknek piros az orruk és láncon fityegő ezüst csészealj van a nyakukban.) Ehhez képest az Iván kedves, érthető, szerethető, puha, érett, sima. Már az illata is erdei gyümölcsökből és karácsonyi fűszerekből összeállított rózsaszín felhő, ha pedig megkóstolod, csak azt érzed, hogy ez a bor hosszan simogat, adja magát és nem kér számon semmit.
14. St. Andrea Tündökölj Kadarka Superior, Eger, 2020 – 9.2 pont
Újabb kadarka itt, a top20-as mezőnyben… ez van: a kadarka csodafajta (nekünk, fogyasztóknak), a tulajdonságai alapján trendinek kellene lennie: könnyed, gyümölcsös, és mégis megvan az egyedi, fűszeres-különleges karaktere, ami kiemeli a „fresh and fruity” dömpingből. Kevés kadarkát kóstoltam az idén, pedig az elmúlt években összegyűlt jó néhány kedvenc: Sziegl, Grál, Orsolya, Sebestyén, Vesztergombi, Vida, Tüske, Márkvárt… mind szuper bor és mind egyéniség. Szóval az idei viszonylag ritka kadarkázásaimból a St. Andrea Tündökölj ragyogott ki a legjobban (ajj, de szépen lett mondva!). Szép összetett, már-már bonyolult az illata, melyben egymás mellett érződik az eper, a málna és a cseresznye, valamint egy enyhe puncsos, marcipános jegy, a mind mögött konzisztensen meghúzódó ibolyásság és a végén kis tejcsokis, karamellás pöff. Az aromaintenzitás őrületesen magas a kortyban, szépen viszi a gyümölcsöket a lendületes, karakán savérzet és valahogy az egész játék soha nem akar véget érni. Nagyon itatja magát, én a St. Andrea étteremben vertem be belőle öt pohárral (ilyenkor jön, ugye, az önostorozás, hogy miért nem eleve egy palackkal kértem?!), és most ilyeneket találok az úgynevezett borleírásomban a mobilomban: „robbanócukor!”, meg „málnamálnamálnamálna”. Hát, mit is tehetnék hozzá mindehhez? Hatékony szer, könnyű rajongani érte.
13. Takler Grand, Szekszárd, 2017 – 9.2 pont
Egy ideje Szekszárdnak is van grand reserve-je, a helyi szabály szerint csak jónak vélt évjáratban készül, legalább öt évig érlelik, és mivel Szekszárdon vagyunk, egy kis piros (kékfrankos, min. 20%) kell bele. A 17-es Takler Grand negyede kékfrankos, a másik negyed franc, a többi syrah, sauvignon és merlot. Nemcsak a fajták szerint összetett, az illatában is kavarog a sok sötét gyümölcs, a pörköléses jegyek, csokoládé és mogyorós-mandulás karakter. Nagy bor, nagy egyensúllyal – az élénk sav, nagy tannin, sok gyümölcs barátian támogatják egymást. A hordóhasználat is pöpec – csak 10 százalék új hordót használtak. Komplex, harmonikus, masszív vörösbor, melybe a kékfrankos csempészik némi elevenséget és könnyedséget is.
12. Vylyan Mandulás, Villány, 2019 – 9.2 pont
A kedvenc franc-om idén. A szőlőt kézzel szüretelték, majd kézzel le is válogatták – csak a tökéletes bogyókat dolgozták fel. Nem préselték, azaz csak a színlét használták a kíméletes feldolgozás során, és 16 hónapig érlelték első- és másodtöltésű magyar 225-ös hordókban. A 2019 jó évjárat volt, a Mandulás pedig a villányi franc összes szépségét megmutatja. Az intenzív, könyöködön lecsorgós feketeszederlevet. A frissítő, jó savakat. Az érett, puha, bársonyos tanninokat. A fűszeres, kék szirmú, levendulás egyedi karaktert. Legszívesebben két marokkal, két pofára tömnéd magadba, aztán rájössz, hogy ez mégiscsak egy ital és inkább megigazítod a nyakkendődet, amit fel sem kötöttél.
11. Gál Lajos Egri Csillag Superior, Eger, 2022 – 9.2 pont
Harmonikus fehér házasítás, tökéletes keveréke a citrusos és a barackos aromáknak, a jó savaknak és a telt, testesebb karakternek, a gyümölcsízeknek és a markáns ásványosságnak. Több fehér fajta acéltartályban és hordóban érlelt mixe, mesteri arány- és stílusérzékkel elkészítve. A bikavér fehér párja, az Egri Csillag most már sokadszor és nem egy pincénél bizonyítja, hogy nagy magasságokba tud repülni – reméljük, hogy elegendően nagy számú fogyasztó is repked ezen a szinten… 10 euro alatti áron kapható, ne mondjátok, hogy nem szóltam!
Szólj hozzá!