Lehet, hogy sok fogyasztó azt gondolja, hogy a magyar rozénak tényleg olyannak kell lennie, mint az X Pincészet minden hipermarketben kapható rozéjának (és mindig máshol van leolcsózva kilencszáz alá!), ilyen szép színes löttynek, amiben van egy kis tutti is, meg egy kis frutti is, beleszagolsz és tolja ezerrel; jó, oké, mire lenyeled, elfelejted, de kit érdekel, az benne a legjobb, hogy mindig van még.
Ne a hiperből
Ezek a tömegrozék tényleg ilyenek: illatoznak, mint a szagos radír, de elhervadnak a szádban, és végül is annyi a természetesség bennük, mint egy fenékplasztikában.
De a jó hír, hogy nem minden magyar rozé ilyen, újabban, úgy tűnik, egyre több kisebb pince evickél messze a bornírt fősodortól és készít fasza, egyedi, karakteres, izgalmas rozét, ha rövid tanácsot adhatnék rozévásárláshoz, az az lenne: ne a nagy nevektől, ne olyat, amiből sok van, ne a hiperekben.
Linzer-Oroszból Stubi
Itt van például a soproni Stubenvoll Pince rozéja. Ők Winelife néven indultak, aztán lett belőlük Linzer-Orosz Pincészet és most Stubenvoll… mindez szűk tíz év alatt… váó, pörgős állás anyakönyvvezetőnek lenni a Soproni borvidéken! (Az Orosz tesók kiváltak a borászatból és a háromszáz évvel ezelőtt Sopronban borkereskedő szépüknagyfater nevével viszik tovább a saját pinyót.)
Szóval fiatal pince, és miből lehetsz biztos benne, hogy fiatal egy pince?, hát hogy még csak 12 postjuk van az Instán, onnan. És Orosz Csaba elküldte nekem az első három borukat: a SPRN Fehéret, a SPRN Vöröset és trmsztsn lkldt SPRN rzt s.
(Tdttk, hgy mgyr nylv lyn, hgy mg lht rtn mndnt mgnhngzk nlkl s?)
Valódi gyümölcsök
A fehér és a vörös is friss, élénk, robbanóan gyümölcsös, jó ivású, hosszú utóízű, egyenes bor, na de a rozéjuk olyan igazán, amitől egyből Stubi-fan lettem! Kékfrankos alapú házasítás, illata közepesen intenzív meggy meg eper, de nem ám a technológiai rozés műanyag mocsok, hanem valódi gyümölcsök! A korty pedig telt, széles, beterít a jó savaival meg a finom, magától értetődő aromáival, nem az van, mint a tömegrozéknál, hogy elfogy, mint a vattacukor, hanem hosszú percekig csilingel és visszhangzik. Sokszínű és hosszú, szép példa arra, hogy egy rozé is lehet figyelemfelkeltő, érdekes és részletgazdag. Jó, oké, vörösbornak készült az alapanyag, abból engedték le néhány óra áztatás után, aztán még seprőn tartották hónapokig, szóval megadták a módját, de hát egy másodszor újjászülető pincétől el is lehet várni, hogy mndjrt z ls brvl dbsszn.
(A Stubenvoll Pince borai korlátlanul kóstolhatók július 29-én, a Borjour Borhajón.)
Szólj hozzá!