Azért amikor egy egyliteres palack legvégét facsarod ki magadnak, szóval amikor vége az utolsó pohárnak is, az utolsó korty is szétfoszlott már… akkor azért be bír b…ni a bűntudat rendesen. Főleg ha maradék memóriád szakadozott, borfoltos vetítővásznán olyan rémképek villannak fel, hogy képes voltál SÖRNYITÓVAL kinyitni ezt a bort… meg hogy egy elmosódott címkéről óriási, vészjósló „1000 ML” felirat bámult rád (vagy te rá?, ez most már nem világos teljesen). Brrr, igazi borhorror! És igen, a végén ott voltak a felborult székek is és a konok homály… Ki mondja meg, a boraimból mennyi marad? A vége meg mindig ugyanaz: maradj velem, segíts nekem, vigyél haza, fogd a kezem.
Azt akartam mondani, hogy a Homonna Mumus, ez a koronazárral lezárt, literes palackba töltött kékfrankos bitang jó és nagyon itatja magát.

Nincsen őrült nagy hossz (ami pedig a nagy borok fokmérője), nincsen óriási szerkezet, trükkös, táncikáló savérzet meg borlexikonokat megtöltő komplexitás, de van olyan íz- és aromaintenzitás, annyi meggy, cseresznye, cigánymeggy, feketecseresznye, ringló, szilva, szamóca, hogy akkor is azt képzeled tőle, hogy július van és a Balaton-partján ücsörögsz, ha éppen a SpaceX emberes expedíciójával utazol a Marsra.
Állítólag valahonnan a Balatontól északra gyűjtögették az alapanyagot, nyílt kádban, spontán erjedt, nem szűrték és minimális ként kapott. A duma is szimpatikus a forgalmazó Bortársaság oldalán, azt mondja: a Mumus „fricska a túl komolyan vett fine wine-nak és a túl lazán vett natúrbornak is”. Hát persze: minden épelméjű borász így gondolkodik, aki nem a Facebookra termel: a lehető legtermészetesebben készüljön a bor, de ha lehet, azért még stabil (iható) maradjon.
A Mumus iskolapéldája, milyennek kellene lennie a magyar mindennapok vörösborának. Kékfrankosból kell készülnie, nagy, könnyen nyitható palackba kell tenni, organikusnak kell lennie, nem lehet túl drága (nem az: 500 Ft egy deci), és legyen nagyon-nagyon finom, hogy minden kedves fogyasztó elhiggye neki: szebb lesz a holnap.
(Spoiler: nem lesz.)

Szólj hozzá!